Ő egy 2001-es születésű tündibündi haflingi kanca. Ha kimondom, hogy haflingi mindenki ráugrik a témára, és elkezdik nyomatni, hogy tisztavérű? Milyen apától származik? Fogalmam sincsen, hogy hány 100% benne a tényleg hegyről származó hafi, és mennyi sem, de nem is érdekel. 2008-ban szerelem volt első látásra, és habár nagyon nehéz perceket töltöttem vele együtt, imádom őt, úgy ahogy van. Eleinte egy feleképzett-felenem ló volt, eléggé hangulatváltógyűrű-típusú. Rengeteget estem róla két évig a kedvenc heppje az volt, hogyha előre kerültünk osztályban akkor elvitt vágta közben ,mint a szaros papírt. Viszont volt vele fél évem Tabajdon, mikor már mi is mindent csinálhattunk a többiekkel (terep, ugratás) és nem állandóan a futószáron vágtázgattunk. Nemrégiben (másfél éve) átjöttünk a közelbe, Balatonvilágosra és azóta itt lovagolom. Most már semmi probléma nincs vele, nem egy L-es ló,de nagyon készséges tud lenni. Leginkább élményeket szerzünk egymásnak, terepre járunk, ugratunk, és hasonlók. Az utóbbihoz nagyonnagy tehetsége van, és tényleg élvezi minden percét, amit akadályok felett tölthet. Sokan mondják, hogy kinőttem már, és hogy passzoljam le. Viszont nem azért akartam annyira, hogy megtartsuk, hogy aztán végignézzem, ahogy iskolapóniként kezelik. Így hát amikor csak tudom lovagolom, játszom vele, magyarul élvezzük egymás társaságát. Nem mondom, hogy én már sérthetetlen lettem, de lassan 1 éve nem estem róla, és a bizalmam is "kinyílt" felé már jóideje. Egyszóval a jobb kezem, feldobja a napjaimat, és tényleg imádok vele lovazni. Nagyon sokat tanított nekem, és ezért örökké hálás leszek. Olykor még most is rávezet a hibáimra, és talán már nincsenek belőle hatalmas zakók, de azért ha megbillenek, eszembe jut, hogy "Ja, igazad van :D". Egyébként lovaglásilag kicsit szárellen menő típus, hajtani kell rendesen és óvatosan lazítgatni a fejét. Már jó eredmény, ha edzés végére lekerekül, viszont nem a FORMA a lényeg. 10 perc után érzem, hogy könnyedén megy a kezem után, és akármennyire kerek a nyaka, vagy akármennyire sem, sokkal kellemesebb vele így dolgozni, mint még régebben volt.
Talán ennyit róla.
|